Alig halkult el a motorok zaja, pénteken és szombaton máris újabb nagyszabású rendezvényre került sor Fortyogófürdőn, amelyet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi szervezetei a második Székely Sziget Fesztivál helyszínéül választottak.

Szőcs Csongor, a HVIM csíkszeredai elnöke elmondta: igaz 200–300 személlyel többet vártak volna, viszont a megjelent közel 800 érdeklődővel és a 450 állandó táborlakóval is elégedettek, tudva azt, hogy gazdasági válság van, de a kevesebb létszámhoz hozzájárulhatott a Szejkefőrdőn párhuzamosan zajló fesztivál is.

A Székely Sziget Fesztivált mindkét nap éber figyelemmel kísérte a rendőrség és a titkosszolgálat, a tábor területén nem, de a kerítésen kívül folyamatosan ellenőrizték és igazoltatták a résztvevőket. A megkülönböztetett érdeklődés elsősorban a román hatóságok által 1989 után többször is kitiltott és nemkívánatos személynek nyilvánított Toroczkai László HVIM-elnöknek és a Jobbik két parlamenti képviselőjének volt köszönhető. A fesztivál résztvevőinek csupán tíz-tizenöt százaléka volt helybeli fiatal, a többiek a Kárpát-medence különböző pontjairól érkeztek a valóban össznemzeti fesztiválra. A rendezvény szervezését körülbelül hatvan lelkes vármegyés oldotta meg, akik a fesztivál előtt már hetekkel, lankadatlan munkával készítették elő a Székely Sziget helyszínét, hiszen a festői környezetben fekvő kézdivásárhelyi Fortyogó fürdő már több, mint tíz éve méltatlanul elhanyagolt állapotban van. A két nap során tizenegy közkedvelt zenekar lépett színpadra, közülük a sztáregyüttes kétségtelenül az 1980-ban alakult Moby Dick volt.

A kézdiszentléleki Perkő és a zabolai Gyöngyharmat Néptáncegyüttes is fellépett, és esténként táncházat is szerveztek. Az írók, jogtörténészek, őstörténet-kutatók, irodalomtörté­né­szek és politikusok által megtartott előadásokon kívül a fesztivál programjából a kézműves-kiállítás és -vásár, az íjászat, a gyermeksarok, a rovásírás-oktatás, harcművészet, lovasíjászat, a jurtaállítás és a borkóstoló sem hiányzott. Seprődi József dicsőszentmártoni borász Kis-Küküllő menti borait mutatta be.

Szombaton az erdélyi HVIM és az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek nemzeti kerekasztal-beszélgetésére került sor. A vármegyés vezetők az Erdélyi Magyar Ifjak elnökét is meghívták a fórumra, ő azonban nem jött el a beszélgetésre. Eljöttek viszont a Flagellum Dei Motorosklub és a Székely Őrtüzek Egyesület vezetői, akik tartalmas eszmecserét folytattak a székelység aktuális sorskérdéseiről.

A HVIM erdélyi szervezeteinek vezetői a hagyományápoláson, megemlékezések fontosságán túl a következetes önszerveződésre, nemzetébresztésre, spontán védelmi egységek kiépítésére és a politikai hitelességre fektették a fő hangsúlyt. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői felvázolták az erdélyi vármegyés szervezetek tevékenységeit, mindennapi keresztesharcait, jövőbeli célkitűzéseit, az egységes nemzetstratégia és magyar történelmi jogfolytonosság érvényesítését az önrendelkezés érdekében, a nemzeti céljok hatékony képviseletének égető fontosságát korunk gazdasági és még súlyosabb erkölcsi válságában. Pataki Zoltán kolozsvári HVIM-alelnök a történelmi magyar egyházakkal való jó viszony ápolását emelte ki. Lokodi Ferenc Attila, a HVIM alelnöke, partiumi és erdélyi szervezeteinek elnöke hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencét átfogó össznemzeti mozgalom továbbra is pártok felett áll és olyan érdemi nemzeti kezdeményezéseket, illetve szervezeteket támogat, amelyek a partiumi és erdélyi magyarság történelmi jogait fajsúlyosan, ténylegesen képviselik és meg is valósítják ezeket. Csak olyan szervezetekkel képzelhető el együttműködés, akiknek van létjogosultságuk, illetve Kárpát-medencei nemzetpolitikai összefüggésekben, nemzeti egységben gondolkodnak és aképpen is cselekszenek.

Lokodi alapvető fontosságúnak tartotta az szociálliberálisok által lerombolt nemzeti egyház- és oktatáspolitika újbóli kiépítését az egész Kárpát-medencében, a Szent Korona Tan tananyagba való beiktatását, az önvédelemre való nevelést, az oktatás-és egyházpolitikai bizottságok összehangolt együttműködését. „A Kárpát-hazán belül Erdélyt örökségül kaptuk és nem mindegy, hogyan adjuk tovább az utókornak, ezért ma mindenkire különös fontosságú feladat hárul szebb, autonóm jövőnkért vívott mindennapi harcban, amelyet összehangoltság és határozott következetesség vihet diadalra.”-hangsúlyozta a HVIM alelnöke.

A délután folyamán a nemzeti kerekasztal-beszélgetés örvendett a legnagyobb érdeklődésnek. Az erdélyi és kárpát-medencei nemzetstratégiai megoldásokat elemző beszélgetésen Toroczkai László, a HVIM alapítója és elnöke, Zagyva György Gyula és Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselői, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere, az MPP országos alelnöke vettek részt. A fórum akár mérföldkőnek is tekinthető, hiszen első alkalommal ültek össze az erdélyi és csonka-magyarországi nemzetpolitika leghitelesebb és legmarkánsabb szervezeteinek képviselői, akik számos alapvető fontosságú javaslattal álltak elő a személyi elvű, illetve területi autonómia megvalósításának terén, a magyar családok hatékony támogatásában, amely akár a népességfogyást is megállíthatja. Szávay István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nemzetpolitikai kabinetjének vezetője az egységes magyar nemzetpolitika fontosságát emelte ki. A Jobbik erős nemzeti pártként következetesen és fajsúlyosan képviseli az elcsatolt nemzetrészeken élő magyarságot a Magyar Országgyűlésben. A közönség megtudhatta, hogy mindez a kétharmados fideszes ellenszélben nemes, azonban egyáltalán nem könnyű feladat, hiszen a Fidesz etikátlan normákat alkalmazva több, Jobbiktól származó nemzetpolitikai tervezetet tulajdonít el sajátjának, mint például a Jobbik által kidolgozott, nemzeti egységet erősítendő elcsatolt nemzetrészek településeire Belső-Magyarországról indított osztálykirándulások javaslatát, amely eredetileg Vona Gábor pártelnök, Dúró Dóra és Szávay István tervezete volt. A politikai ötletbitorlás úgy tűnik egyáltalán nem egyedi, sőt ragályos, hiszen a HVIM 2006-ban meghirdetett partiumi autonómiatervezetét már boldog-boldogtalan, így a neptunos RMDSZ is képviseli szavakban, csak épp gyakorlatban nem történik érdemi előrelépés.

A román karhatalmi kitiltást megtörő Toroczkai László a soproni kékfrank példáját hozta fel a rendezvény résztvevőinek, amely a svájci Wir-hez hasonlóan egyfajta autonóm, egymással partneri viszonyban élő, önszerveződő emberek pénzhelyettesítő fizetőeszköze, utalványa Sopron és Rajka térségében. Ezt a fajta önálló valutát eredményesen lehetne alkalmazni Székelyföldön is, amely újabb lépést jelentene az önrendelkezés felé, ráadásul a reánk erőltetett pénzügyi válságtól is segítene megszabadulni. A politikusok felszólalásait a Székely Sziget résztvevői vastapssal méltatták.

A fesztivál érdekes színfoltját a magyarországi Pécelről induló nemzetiszínű öreg Robur autóbusz jelentette. A felújított és piros-fehér-zöldre festett járgány már több alkalommal is megfordult Erdélyben, és 2008-ban 111 nap alatt 25 000 km-es utat tett meg a pekingi nyári olimpiai játékok helyszínéig és haza. A második Székely Sziget július 11-én reggel rendbontás nélkül ért véget.

A szervezők köszönetet mondanak minden támogatónak: Rácz Károly polgármesternek, a Szent Korona Rádiónak, az össznemzeti rendezvény iránt érdeklődő erdélyi és partiumi sajtónak, a nemzeti zenekaroknak, előadóművészeknek, a fesztivál neves előadóinak: Dr. Varga Tibor jogtörténésznek, vitéz Siklósi Andrásnak, ifj. Tompó Lászlónak, Netye Zoltánnak, Fazakas Szabolcsnak, Szabó Ottónak, és minden megjelent nemzettársuknak, hogy részvételükkel támogatták és a II. Székely Szigetet.

A 2011-es, harmadik Székely Szigetet a szervezők három naposra tervezik.

(Iochom István - Háromszék, Székelyhon nyomán HVIM-sajtószolgálat)